Az alternatív hajtások legismertebb képviselői jelenleg az elektromos járművek, amelyek nagy kapacitású lítium-ion akkumulátorokról, villanymotorral működnek. Előnyei közé tartozik a nulla helyi károsanyag-kibocsátás, az alacsony működési költség és a csendes működés. Ugyanakkor az akkumulátorok előállítása és újrahasznosítása környezeti terheléssel jár, különösen a ritka földfémek bányászata miatt. Részben ezért, részben mert folyamatosan kutatják a jobbnál jobb megoldásokat a közlekedésben, megjelent a hidrogén hajtás is. Ma ez az alternatív hajtások egyik legígéretesebb tagja.
A zöld hidrogént elektrolízissel állítják elő, amelynek során vízből, megújuló energiával termelt elektromos áram segítségével szétválasztják a hidrogént és az oxigént. Ez a módszer teljesen szén-dioxid-mentes, szemben a hagyományos földgázból történő hidrogén-előállítással, amely jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki. Az alternatív hajtás egyre nagyobb térnyerésével várhatóan a jelenleginél nagyobb igény lesz a zöld hidrogén előállítására. Éppen ezért az elektrokémiai kutatások a gyakorlatibb felhasználási módok felé terelődtek. Ezzel foglalkoznak például a Szegedi Tudományegyetem egyik projektjén is. Vagyis olyan elektrolizáló berendezésen dolgoznak, ami nagy mennyiségben képes gazdaságosan előállítani zöld hidrogént.
A hidrogén üzemanyagcellás járművek nulla károsanyag-kibocsátással működnek, mivel a működésük során a hidrogén oxigénnel egyesül, és melléktermékként csupán vízgőz keletkezik. Az ezzel az alternatív hajtással működő autók előnye a gyors tankolás és a nagy hatótávolság. Ez versenyképessé teszi őket az elektromos járművekkel szemben, különösen a nehézgépjárművek és a hosszú távú közlekedés esetén. Ezért az SZTE készülő berendezésére várhatóan szállítmányozó cégek és egyéb gazdasági szereplők részéről is komoly igény lehet.