Egyre több idős ember vállal munkát a nyugdíjas éveiben. A növekedésnek oka van, a változás mögött több társadalmi, gazdasági és demográfiai tényező is meghúzódik.
Az európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is elöregedő társadalommal kell számolni, vagyis a népesség átlagéletkora emelkedik. A várható élettartam növekszik, a születésszám viszont csökken. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas korú lakosság aránya növekszik, miközben a fiatalabb munkavállalók száma csökken. Az aktív dolgozók számának csökkenése munkaerőhiányhoz vezet, különösen a képzett és tapasztalt munkavállalók körében, illetve néhány szakterületen. A cégek ezért egyre inkább számítanak az idősebb, tapasztalt munkavállalókra, akik nyugdíjasként is hasznos munkaerőt jelentenek.
Anyagi szempontok is vannak a jelenség mögött. A nyugdíjak összege sok esetben nem elégséges az idős emberek kényelmes megélhetéséhez, vagy a megszokott életszínvonaluk megtartásához. A munkavégzés rugalmasabbá válása is közrejátszik a nyugdíjasok szélesebb rétegeinek a munkavállalásában. Az otthonról végezhető munkák, a részmunkaidős és projektalapú foglalkoztatás mind olyan lehetőség, ami megfelel az idősebb munkavállalók igényeinek. Számos lehetőséget kínálnak munkaerő-kölcsönző cégek is a nyugdíjas munkavállalóknak.
Változott a társadalmi hozzáállás is az utóbbi években. Egyre több vállalat ismeri fel, hogy a nyugdíjas munkavállalók olyan értékes tudással és tapasztalattal rendelkeznek, ami hozzájárulhat a vállalat sikeréhez. Az „aktív idősödés” koncepciója is terjedőben van, ami arra ösztönzi az idősebbeket, hogy aktívan tegyenek a fizikai és szellemi egészségük megőrzéséért, és dolgozzanak tovább nyugdíjasként. Sok idős ember számára a munka lehetőséget biztosít arra is, hogy hasznosnak és produktívnak érezze magát. Ezek a tendenciák és szempontok a mozdítják elő a nyugdíjas korúak foglakoztatását és munkavállalását, amivel szerencsére mindkét oldal csak nyer.