Nem csak a geopolitikára, hanem az energetikára is hatással lehet a Krím-félszigeten kialakult feszültség. A Déli Áramlat Fekete-tengeri szakaszát ugyanis eredetileg éppen úgy alkották meg, hogy az kikerülje az Ukrajnához tartozó terület vízi határát. Ha azonban Krím is orosz fennhatóság alá kerül, vélhetően megérné egyszerűbb útvonalat választani az épülő gázvezetékhez.
Január 29-én írta alá az orosz Gazprom azokat a szerződéseket európai beszállítókkal, amelyek a Déli Áramlat Fekete-tengeri szakaszának vezetékeit biztosítják. A négy párhuzamosan futó, egyenként 931 kilométernyi acélcső értéke a szerződések szerint körülbelül 1 milliárd eurót tesz ki.
Ennek ellenére nem kizárt, hogy az épülő – Magyarországot is elérő – orosz gázvezeték igényei rövid időn megváltoznak. A Déli Áramlat jelenleg ismert tengeri útvonalát ugyanis úgy alakították ki a tervezők, hogy a Fekete-tenger orosz, török és bolgár kizárólagos gazdasági övezetén haladjon át, és kikerülje az Ukrajnához tartozó gazdasági övezetet.
A Déli Áramlat Fekete-tengeri szakasza
Ukrajna kizárólagos gazdasági zónáját viszont a Krím-félsziget „tolja ki” jelentős mértékben, vagyis a Déli Áramlatnak ezt, és tengeri vonzáskörzetét kellett kikerülnie ahhoz, hogy útvonala teljesen független maradhasson az orosz gáz mostani legnagyobb tranzitországától, Ukrajnától.
A mostani hírek szerint azonban orosz katonai csapatok érkeztek az elmúlt héten a Krím stratégiai pontjaira, és mivel a Krími Autonóm Köztársaság vezetője már felkérte Oroszországot a félsziget „békéjének fenntartására”, március 30-ára pedig népszavazást tűztek ki a terület hovatartozásáról, így van esély arra, hogy a lakosságát tekintve orosz többségű Krím elszakadjon Ukrajnától.
Amennyiben ez megtörténne, az magával vonhatná a Déli Áramlat tervezett útvonalának megváltoztatását is. Ezzel ugyanis 200-300 kilométernyi, rendkívül drága tengeri vezeték megépítését lehetne megspórolni. A kérdés ebben a helyzetben az lenne, hogy az így nyert költségcsökkentés nagyobb-e, mint az a többletkiadás, amit az új tervek elkészítése, valamint az építkezés emiatt történő elkerülhetetlen csúszása okozna.
Ha a Krím-félszigeten át vezetne a Déli Áramlat egy része, az vélhetően némi geopolitikai kockázatot is hordozna magában, hiszen az elszakadás nyilvánvalóan feszültséget okozna a területen, ami biztonsági fenyegetést jelenthet egy ilyen kulcsfontosságúnak szánt gázvezeték esetében.
Mindenesetre a tengeri szakasz építése még nem kezdődött el, arra legkorábban idén ősszel kerül csak sor, tehát a tervek módosítására még van lehetőség. Arról nem is beszélve, hogy a konstrukció elindítását hátráltathatja, ha a krími orosz beavatkozás miatt megváltoznak a Brüsszel és a Kreml között fennálló diplomáciai kapcsolatok.