Az elmúlt néhány évben szerte a világon megszülettek bírósági döntések a környezetvédők javára. A Kaya Axelsson, az Oxfordi Egyetem Environmental Change Institute munkatársa és munkatársai által készített jelentés szerint 2015 óta több mint kétszeresére nőtt az éghajlatváltozással összefüggő esetek összesített száma.
Valamivel több mint 800 ügyet nyújtottak be 1986 és 2014 között, míg az elmúlt hat évben több mint 1000 ügyet indítottak – állapították meg Joana Setzer és Catherine Higham, a Grantham Klímaváltozási és Környezetvédelmi Kutatóintézet kutatói. Az esetek közül 37 a kormányok ellen indított „rendszerszintű enyhítési” ügy volt.
A párizsi megállapodásnak nem csak a kormányok, hanem a vállalatok ellen is van foga, Paul Benson szerint. Az egyik legnagyobb horderejű eset egy 2015-ös holland ügy volt, amelyben a bíróság kimondta, hogy a holland kormánynak gondoskodni kell arról, hogy megvédje polgárait az éghajlatváltozástól. A bírák úgy ítélték meg, hogy a kormánynak az 1990-es szinthez képest 2020-ig 14-17%-kal történő kibocsátásának csökkentése törvénytelen volt az éghajlatváltozás veszélye miatt. Elrendelték a cél 25%-ra emelését. Ennek eredményeként a holland kormány a tervezettnél négy évvel korábban bezárt egy erőművet, és 2019-ben új klímatervet vezetett be. Más esetekben is hasonló döntések születtek – beleértve a Schiepeket ihlető közelmúltbeli német esetet, valamint olyan országokban, mint pl. Ausztrália.
Roda Verheyen, Németország egyik legismertebb környezetvédelmi jogásza, és egyike azoknak, akik idén a polgárokat képviselték a német alkotmánybírósági perben, úgy véli, hogy három oka van a sikeres ügyek számának növekedésének. “Az egyik az, hogy a bíróságoknak sok időbe telik, mire tényleges következtetéseket vonnak le” – mondja. 2014 óta egyre több ügyet indítottak, így néhányat csak most tárgyalnak sokéves munka után.
Ráadásul cáfolhatatlanná vált az a tudományos bizonyíték, hogy a klímaváltozást ember okozza, vagyis az ügyvédek ezt sokkal könnyebben tudják bizonyítani a bíróságon. És az irányadó törvények, amelyeket az országoknak be kell tartaniuk, szintén fejlődtek és bővültek – Verheyen rámutat, hogy amikor körülbelül három évtizeddel ezelőtt elkezdett jogi tanulmányokat folytatni, semmi sem volt távoli kapcsolatban az éghajlattal.
Verheyen szerint nehéz lenne bíróságokat találni, amelyek támogatnák a külföldi kormányok elleni ügyeket, “hacsak egy nagyon súlyosan sújtott ország nem dönt úgy, hogy állam-állam ellen megy, amiről már régóta beszédtéma volt tudományos és politikai körökben, de nem történt meg.”
A környezetvédők bizakodóak az idei ítéletek után. De tekintettel arra, hogy a bíróságok milyen lassan haladnak, úgy érzik, ez túl kevés, túl késő? „Nyilvánvalóan nem hiszem, hogy túl késő, különben abbahagynám, amit csinálok” – válaszolja Verheyen. – Azt hiszem, valójában sok mozgást látunk.